8. szakasz - Nájera

Szerencsére jól aludtam a mai napra virradóra, mert kellett az egész napos energia, 30 km várt ma ránk ismét. Négyen mentünk javarészt Brandy, Nicola, Nadir, meg csapódtak hozzánk a nap során különböző emberek Ausztráliából, Új-Zélandról, Mexikóból, hogy csak az egzotikusabbakat említsem. Az út elején beszélgettem mindhármójukkal, de beszéltem ma szlovén nénivel, egy német faszival. Az utóbbi sztorija elég jó. Ő Frankfurtból kezdte és túl van a 2500 km-en, volt egy megszakítás benne, de brutális szerintem. Sokszor vadkempingezett, úgyhogy a sátrat a hátán cipeli folyamatosan, volt hogy majdnem megtámadta valami vad az éjszaka közepén.

Szép lassan csordogált a nap, nem ehhez vagyok szokva, hanem a végigdaráláshoz, de jó volt ez a mai, nem kellett sehova sem rohanni, mert volt szállás. Mielőtt beértünk volna egy faluba, láttam a hírt, hogy meghalt Ferenc pápa. Mondom a többieknek the pope died és nem értették elsőre. Aztán beértünk a faluba és pont akkor kezdték félreverni a harangokat, amikor odaértünk a templomhoz. Szép volt és megható. Ittunk ott még egy kávét és továbbmentünk. Majd bementünk még egy faluba, ahol szintén volt egy hosszabb kajaszünet a templom udvarán, ami egyébként egy mini temető is egyben egy darab sírral.

A lábam rendben volt egész nap, reggel, amikor elindultam, éreztem ugyanazt a fájdalmat, mint tegnap, de valahogy napközben elmúlt. A szakasz végére a vadlijaim kicsit öszzeálltak, de összességében sokkal könnyebb volt, mint tegnap. Viszonylag késő értem a szállásra, kb 4-re, aztán zuhany, nyújtás, masszázs, meg mostam egyet kézzel. Lehet hülye ötlet volt, remélem megszáradnak reggelre a ruhák. Utána kimentem kaját vadászni. Itt is van egy patak vagy folyó, mint minden eddigi városban, ahol megszálltam. Közeledek felé és látom, hogy a túloldalt ott van egy horda pilgrim. Ismerősök, nem ismerősök, közben kölcsönösen megláttuk egymást Jimmel, távolról elkezdett ordítani nekem. Ott volt vele Bran is. Ők ezt a mai napot skipelték, busszal jöttek át, kicsit betapas vörösboroztak Logroñoban tegnap.

Leültem közéjük, beszélgettem a svájci sráccal (Kevin), a barátja ottmaradt Logroñoban, valszeg feladja a térde miatt. Neki az egyik legjobb barátja szintén Marci, így amikor bemutatkoztam másnak, egyből mondta, hogy ááá, Márcii. Elmentem boltba, vittem mindenkinek egy sört. Aztán szépen lassan elszivárogtak az emberek. Kajálni akartam egyet, meg kicsit körbenézni, közben találkoztam ismét Nicoláékkel, leültem hozzájuk, dumáltunk aztán hazajöttem. Kicsit most ez ilyen történetleírásra hajaz, de 9-re értem haza, nemrég és akkor álltam neki megírni. Napközben nem nagyon volt időm. Sok érdekes dolgot megtudtam ma is. Olasz káromkodásokat, Brandynek vannak cherooki felmenői, most van először Európában, nagyon élvezi. Ja meg basszus, ma felhős időt írt az előrejelzés, ehhez képest majdnem végig sütött a nap. És én ezt nem akartam elhinni, de tényleg így van. Féloldalasan égett le a nyakam, a kezem. Egy fél redneck lettem. Ahogy mentünk, csak bal oldalunkat sütötte a nap, mert folymatosan keletről nyugatra haladunk. Holnap egy rövidebb, de megint rohanósabb nap jön, mert mosnom kell, meg szárítani. Az itten szálláson jobbra számítottam ennyiért, privát szoba, fürdővel, de papírvékonyak a falak és hallani itt is a szomszéd horkolását. Úgy látszik ez a keresztem. Na jóéjt kispajtások!

81 euró: 50 euro a szállás, 7,5 euro reggeli kv+csokiskeksz, 4 euro kv+peksüti, 9,5 euro bolt, 10 euro vacsi