1. nap - utazás Biarritzbe

A bevezető utan elkezdem leírni a napi történéseket, meg azt, hogy érzem magam, mi jár a fejemben, a végére meg teszek egy költségösszegzést. Kicsit nagyobb lábon szoktam élni, ha kint vagyok, ezt vegyétek hozzá!

A mai napot kicsit meg fogja borítani egyrészt az éjjel 2-es kelés, másreszt, hogy az Sncf sincs a helyzet magaslatán. Tegnap lemondták a vonatot Bordeauxból Biarritzbe, és mivel a TGV ilyenkorra tele van, így remelhetőleg a 2 óraval kesőbbi vonattal megyek le az ósanhoz, csak 8-ra fogok a szállásra érni, ha minden jól megy. (Utólagos szerkesztés: 20.00-kor kopogtattam az ajtón)

A legnagyobb kihívás szerintem a hátamon levő teher lesz, mert sikerült megtömni a táskát, a reptéri mérésnél 12 kilót mutatott víz meg kaja nélkül. 8,5 kilót kellene cipelnem max, mert reggel a mérleg 85,9-et mutatott. Erre is kívancsi vagyok. Az a tapasztalat, hogy felszedek pár kilót a túrák után...

A másik mai napi történés az egy kedves sztori egyből, mert tegnap még betettem a cégtől kapott kis hangszórót, hogy én legyek a partyarc. Na de azt nem lehet feladni a poggyászban powerbankkal együtt, ezt a kettőt kivetették velem. Észre sem vettem, de a hangszóró ottmaradt a pulton. És két órával később mélán állok a becheck előtt, amikor is a srác, aki mint kiderült, feladta a pogyászt, mondja, hogy ezt meg otthagytam az ő pultján, és amúgy pirosan csipogott a belépőkartyám is, ha esetleg nem hozzá állnék sorba. Először nem értettem a dolgot, de utána nagyon megörültem. Most jön a leszállás... ja és voltam pisilni :D

Egy bónusz kört mentünk Párizs felett, de nagyon sima volt az egesz út, jó ez Airbus A321 neo. Utána kicsit vártunk még, de a csomag kiadáshoz odaértem és félrementem megnézni, hogyan megyek be, mire visszaléptem a szalaghoz, mar ott jött kifele a tasenkóm, semmi baja. Eddig flottul ment minden, metrot is egész könnyen megtaláltam, jegy is viszonlyag egyértelmű volt, nem is tévedtem el, és pikk pakk itt voltam a Montparnasse-nál. Viszont ami feltűnt a metrón ácsorgás közben, hogy kurva nehéz a zsák... lehet meg gondok lesznek. Nem mentem ugyanis próbakört. Na mindegy elmentem a Gare du Montparnasse sarkára, ahol le lehet fotózni az Eiffel tornyot, meg lőttem egy képet a felhőkarcolóról is, de nekem most ennyi jutott Parizsból. Ja meg itt van az az étterem is, ahova kétszer is beültünk az itteni tartózkodás során... nosztalgia. Beültem egy kv sörre, aztán azon vettem magam, hogy irogatok mindenkinek. Lehet a 6 hét után kurva sok leszek, mert itt nem tudom kivel megosztani, meg egyelőre unatkozom is talán egyedül. Na mindegy már vonaton vagyok lassan indulunk Bordeauxba. 550 km - 2 óra... ja és tele van.

Azért az durva, amikor két 300-zal, egymással szemben haladó vonat elhúz egymás mellett. Ezek a gyorsvasútak olyanok, mint az autópályák, csak vonatoknak. Nincsenek kereszteződések, csakis szintben eltolva (még a vasútnak is), vadháló végig, két irányított nyomvonal. Kész, nincs baleset, nincs késés, sokkal jobb, mint a repülő, bármit felvihetsz, internetezhetsz közben, kb. ugyanannyiba kerül, sokkal nagyobb a lábtér, nincs plusz poggyászköltség, na jó minimális, meg nincs vele baszakodás. És ha az út lassab is kb. fél órával, de megúszod az összes repüléshez hozzaadódó időt, plusz bent van konkrétan Párizs belvarosában a pályaudvar.

Most mentünk át a Loire-on, ide egyszer akarok egy bringás túrát csinálni, kastélylátogatással, meg az összes bor megkóstolásaval. Olyan szép zöld minden, meg olyan gyönyörű a táj. Eszembe jutott erről interjú, amit egy hajléktalan faszival csináltak, aki több éve űzi az ipart. Megkérdezték tőle, hogyhogy nem adja fel az életét, és erre azt mondta könybelábadt szemmel, hogy akkor nem látja többször, amikor tavasszal kizöldül minden, amikor életre kel a természet a tél után. Ez nagyon hiányozna neki és minél többször szeretné ezt még megélni. Szerintem ez a mai rohanó vilagban egy nagyon szép és nagyon szomorú gondolat.

Megérkeztem Bordeauxba, jó lesz a jegyem a kövi vonatra, remélem nem lesz anniyra tele. Bevertem egy jó kis francia tatárt, meg egy bordeaux-it kortyolgatok éppen.

Vicces, mert itt az állomáson lévő kijelző bámulása egy tömegrendezvény, mindenki azt várja, hogy megjelenjen a vonat mellett a vágányszám, aztán lehet rohanni.

Leértem Biarritzba, kicsit hányattatott út volt összezsúfolva ennyi emberrel, de nem volt vészes. A szállásra érve beigazolódott, amit vártam előzetesen, egy szobát kaptam, amelynek az egyik szekrenyajtajából nyílik a fürdő. Az öreg bemutatkozott, aztán bemutatta a hávezető nőt rosszul, aki kijavította, de az öreg csak legyintett egyet. Vicces fickó. Ma szerintem nem megyek már sehová, mert elég hosszú volt a nap. Lehet a pihenéshez jobb lett volna egy önálló apartman, de mostmár mindegy, viszont a hullámverést csukott erkélyajtón keresztül is hallom. Nagyon szép itt. Ommmm.

61 euro össz: 11 euro kv+sör, 13 euro a metro Párizsba belvarosába, 2,5 euros ásványvíz, 33 euro a francia tatár+bor, 1,5 euro buszjegy Biarritzban